A tornado az angolból elterjedt nemzetközi szó, amelynek végső eredete vitatott: a források egy része szerint a spanyol tronada ’(menny)dörgés’ szó angol átvétele, amely a tronar ’(menny)dörög’ ige nőnemű befejezett melléknévi igeneve, ez pedig az azonos jelentésű latin TONARE „hangutánzósított” módosulata. Mások szerint a régi spanyol tornar (TORNARE) igéből származik, melynek jelentése ’forog, (meg)fordul’ – ma már nem használják. Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500-800 kg-os tárgyakat Magyarországon nagyon ritkán fordul elő olyan erejű forgószél, amelyet tornádónak lehet nevezni. 1997. november 11-én viszont kétségkívül ilyen jelenség volt megfigyelhető Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Kunszentmárton és Mezőtúr térségében. A jelenség különlegessége, hogy sem előtte, sem utána nem fordult elő novemberben ilyen erejű és típusú forgószél.
De mi is az a tornádó : A tornádó rendkívül nagy sebességgel forgó, vízszintes irányban csekély kiterjedésű légörvény, amely egy zivatarfelhőből terjedt ki. Az örvény belsejében a szél sebessége elérheti akár 100-150 m/s, vagyis a 360-540 km/órát is. A forgószél kialakulásához meleg, nedves légtömegek jelenléte szükséges: erős függőleges instabilitás és ezzel kapcsolatos fellépő heves zivatartevékenység, nagy horizontális hőmérsékleti és nedvességi különbségek és nagy sebességű szél a magasabb légrétegben. A tornádó haladási sebessége általában 7-30 m/s, a feláramlás sebessége 20-80 m/s. Forgószelek legnagyobb gyakorisággal az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európa nyugati felén, az Appennin-félszigeten, a Kárpát-medencében és az Orosz-síkságon fordulnak elő, de pusztított már Japánban, Indiában, Kínában és Afrika déli részéin is.
