A csodatészta története és eredete.
Írásos dokumentumok szerint, Japánból indult hódító útjára a csodatészta. A tészta fő alkotóeleme a glükomannánban gazdag konjak liszt, melyet a konjak pálma (Amorphophallus konjac, konjaku, kígyópálma, leopárdkontyvirág,) ismertebb nevén ördögnyelv virág gumójából nyernek. (Ez egy oldható rost, ami lágy gélt képez, ha vízzel elkeverik.) Kelet-Ázsia (Japán, Korea, Kína, Vietnam, Indonézia) trópusi és szubtrópusi területein őshonos ez az évelő növényfaj. A 800 és 900 méter magasságban, (ahol a hőmérséklet 16 C), élő növény különleges tulajdonságaira már a XVI. században felfigyeltek és használták gyógyításra és táplálkozásra.
Később rájöttek, hogy a konjak liszt és yamgyökér liszt elegye tészta készítésére is alkalmas. A konjak növény szárított gumója körülbelül 40% glükomannánt tartalmaz. A gumóból lisztet készítve, majd finomítva kapjuk meg a konjak-glükomannánt, mely különleges rosttartalmánál fogva extra vízmegkötő (amely a saját súlyának akár 200-szorosát is képes felszívni vízből). Nagyon alacsony kalóriatartalmú élelmiszer alapanyag, ezért diétás élelmiszerekben is felhasználható.
Japánban korábban, csak úgy nevezték a tésztát – a “Gésák eledele” – (kiváltságosok fogyasztották, mivel összetett, és hosszadalmas eljárással készült). Amikor már a technikai fejlődés lehetővé tette a nagyüzemi gyártást, megjelent az üzletek polcain is, de erre csak a ’60-’70-es években került sor. A Shirataki kifejezés azt jelenti: fehér vízesés, mely a hosszú, vékony áttetsző tésztára utal. A CSODATÉSZTA fő alkotó elemei a víz, a glükomannán (növényi rost), a yam gyökér kivonat és ásványi anyagok.
A tésztának teljesen semleges íze van. A nedves változatnál a tárolófolyadéknak szokatlan, furcsa illata van (kálciumos víz). Azonban ezt a folyadékot leöntve, majd többször vízzel átöblítve a furcsa illat eltűnik. Érdekes tény, hogy Ázsiában a nedves (tradicionális) változat a legnépszerűbb. A CSODATÉSZTA szavatossági ideje általában a gyártástól számított egy év. Napjainkban, a vásárlók igényeit kiszolgálva már több méretben és formában is feldolgozzák a tésztát: angyalhaj, fettuccini, rizs, lasagne.
A leopárdkontyvirág szárított gumója körülbelül 40% glükomannánt (erősen viszkózus poliszacharid) tartalmaz. A gumóból lisztet készítve, majd hozzá vizet adva konjak-gumi kapható, melynek tisztított, finomított formája a konjak-glükomannán. A konjak-gumit és a konjak-glükomannánt élelmiszerekben E425 néven, emulgeálószerként alkalmazzák. Kalóriatartalmuk igen alacsony, és nagyon magas rosttartalmú, ezért diétás élelmiszerekben is felhasználható.
Napjainkra óriási kereslet alakult ki a csökkentett szénhidrát, glutén, keményítő, és cukortartalmú, egészséges, rostban gazdag élelmiszerek iránt. (“A rost a belek seprűje.”) A gyártók részéről a próbálkozások már elkezdődtek a különféle gabonák, kukorica, rizs, és burgonyaféleségekből készült termékek piacán. Igen ám, de mintha megfeledkeztek volna a tésztaimádók sok milliós táboráról. Rögtön felmerül a kérdés, létezik olyan “tésztaféle” ami a modern kor elvárásainak megfelel, ami gyakorlatilag kalóriamentes, gluténmentes és még a cukorbetegek is fogyaszthatják? – Igen létezik, és ezt a tésztát már több száz éve ismerik és fogyasztják egészség megőrzés és helyreállítás céljából szerte Ázsiában.
A shirataki tészta összetevői:
0 % zsírsav
0 % fehérje
0 % cukor
0 % zsír
2,2 g szénhidrát
5 mg nátrium
96,3 % víz !
3,5 % konjac liszt (glükomannán)
